2020. április 18., szombat

Mindennapi kenyereink, tegyünk rendet a….1. rész


Mindennapi kenyereink, tegyünk rendet a….1. rész

Milyen hatással van a vírus/karantén a napi kenyér fogyasztásunkra, a sütésre, és egyáltalán mi is az a (kenyér) kovász, előtészta, élesztő. Kicsit száraz leírások sora következik, talán nem is érdekel mindenkit, hogy mit miért csinálunk a kenyér készítése közben. Vannak elvakult kovászrajongók, vannak „eretnek” élesztő használók, és van a kettő között egy óriási tömeg, aki ugyan megpróbálkozott a kovász érleléssel, etetéssel, de vagy kihalt a nevelgetett, becézett tészta, vagy nem hozta a tőle elvárt eredményeket. De van olyan a ki megrettent az állandó feladattól, napi rendszeres gondozástól, hiszen egy cserepes rózsát sem tudott életben tartani.  Nos, ezek az írások nekik (is) születtek, és remélem, megfogalmaz olyan gondolatokat, amit nem mertek kimondani.



Kezdjük a kelesztő, térfogat növelőkkel, és mindjárt egy jól megfogalmazott írást idéznék:

Remete Farkas László
Magyaros és tájjellegű házi kenyér-kelesztők
Kárpát-medencei magyaros konyha... sorozat (VII. kötet)
ERJESZTŐK ÉS KELESZTŐK
Az hagyományos ízlés szerint kívánatos kenyérre jellemző domború-rugalmas és laza-likacsos szerkezetet a kenyér tésztájának megfelelő erjesztésével és kelesztésével érték el. Erjesztés során a kenyér-tésztába bevitt (vagy bekerülő) mikroorganizmusok annak alapanyagát részben lebontják. Ily’ módon elősegítve a kenyértészta fellazulását és rugalmas szerkezet kialakulását. A fizikai-kémiai reakciók hatására keletkező gázok pedig a tésztát lukacsos-szivacsos laza szerkezetűvé alakítják. Kisüléskor, a kenyértészta szerkezete merevvé válva már megőrzi ezt a szerkezetet. Ezzel végleg elnyerve az erjesztés kelesztés hatására kialakult tulajdonságokat: a magas domború formát, a laza-rugalmas kenyérbelet, az enyhén savanykás és foszló belsőt, a kissé édeskés ízű, barna-fényes, ropogós héjat, valamint az időszakos tartósságot.

Értelmezés, csoportosítás
A kenyeret erjesztő-kelesztő anyagok 3 csoportba sorolhatok: kovászok, élesztők, sütőporok.
Ezek hatásaikban alapvetően különböznek egymástól, a kenyér állagát (ízét, illatát, formáját,
szivacsosságát, rugalmasságát stb.) pedig a maguk sajátos módján alakítják.

A teljes bejegyzés elolvasható itt Maxkonyhaja.hu/kenyér

Nincsenek megjegyzések: